Legszegényebb országok.
A világ egyes országainak gazdasági fejlettségi szintje igen eltérő. A GDP, az analfabetizmus mértéke és a foglalkoztatottsági arány mind olyan paraméter, mely segít képet adni az adott ország gazdasági helyzetéről.
Etiópia a világ egyik legszegényebb országa: teljesen eladósodott, adósságállománya több, mint bevételének 50 %
A GDP fele mezőgazdasági tevékenységből adódik, ám ez a szektor az elavult termesztési technológiák és a gyakori aszályok következtében haldoklik. A férfiak 47%-a, a nők 31%-a tud csak írni és olvasni. Az ország több részén jelent veszélyt a hepatitis-A, a hepatitis-E, a tífusz, a malária, a veszettség és az agyhártyagyulladás.
Nigéria a maga 12,5 milliós lakosságával, valamint az egy főre eső GDP mértékével a kilencedik legszegényebb ország. Az aszály általános természeti csapás az országban, ami gyakran okoz súlyos élelmezési válságot. A lakosság 63%-a napi 1 dollárnál kevesebből él. A felnőttek 85%-a analfabéta, a várható élettartam 46 év.
Ipara kőolajra épült, és a bányászat sem elhanyagolható, az ország gazdaságilag mégis igen fejletlen. Az északi részén élő népek nomád pásztorkodó életmódot folytatnak, máshol a növénytermesztés a jellemző. A gyerekeknek csak fele jár iskolába, a csecsemőhalandóság 45%-os.
Az egy főre eső GDP, valamint a közel 50%-os analfabetizmus következtében a Közép-Afrikai Köztársaság is egyike a világ legszegényebb államainak. A lakosság várható élettartama 43 év körül alakul, közel 14%-ukat AIDS fenyegeti.
Guinea Bissau a hetedik a szegény országok rangsorában. A gazdálkodás és a halászat az ország gazdaságának alappillére, de a jövedelem szintje erősen eltérő az ország egyes részeiben. A polgárháború ráadásul teljesen tönkretette az ország infrastruktúráját.
Bár az ország ásványkincsekben - kőolaj, foszfát, bauxit - gazdag, azok kitermelése nem lehetséges a vele járó rendkívüli költségek következtében. A gazdaság a külföldi segélyekre van utalva, ezek a GDP 40%-át teszik ki. A felnőtt lakosság körülbelül 10%-a HIV-veszélyeztetett.
Komoro négy fő szigetből áll, melyek mindegyike Madagaszkár és Afrika keleti partja között terül el. Az ország igen kicsi, a népsűrűség azonban annál magasabb: megközelítőleg ezer fő lakik egyetlen négyzetkilométeren.
A világ hatodik legszegényebb országának elmaradottságáért elsősorban a nagymértékű népességnövekedés és a munkanélküliség a felelős. A mezőgazdaság a GDP 40%-át teszi ki, az ország gazdasági helyzete pedig nagymértékben függ a külföldi segítségtől.
A Magyarországnál hétszer nagyobb Szomália az ötödik legszegényebb ország. A mai napig nincs központi államhatalom, helyette törzsi anarchia érvényesül. Ásványkincsekben gazdag területei egyelőre kiaknázatlanok, a lakosság nagy része nomád állattartásból él.
A Salamon-szigetek GDP-je körülbelül 800 millió dollár, ennek azonban csupán 11%-a származik az ipari szektorból. A lakosság túlnyomó többsége halászatból és földművelésből él. A közelmúltig a fa számított a fő kiviteli cikknek - a szigetek erdeit rendkívüli mértékben irtották.
Az országban rendszeresek a lázadások. A nyugtalan belpolitikai helyzet mellett azonban az 1990-es évek végének ázsiai gazdasági válsága is kedvezőtlenül hatott a Salamon-szigetekre - a trópusi fa piacának összeomlása például 15-20%-kal csökkentette az ország GDP-jét. Úgy tűnik, az ország gazdasága jelenleg kizárólag a külföldi segélyek miatt nem omlik össze.
Afrika déli részén, a Limpopo- és a Zambezi-folyó között található Zimbabwei Köztársaság gazdasága az utóbbi évtizedekben romlott jelentős mértékben: működése lelassult, és számottevően megugrott az infláció. A válság következtében a lakosság 80%-a munkanélküli.
Az Afrika nyugati partján található Libériai Köztársaság szinte a legszegényebb ország a Földön. Az ország gazdaságának nagy érvágást jelentett az export hanyatlása, gyémántforrásainak kizsákmányolása, valamint az 1990-es polgárháború alatti fosztogatások sora. Libéria külső adóssága több, mint a teljes éves bevétele.
A Kongói Köztársaság gazdasága elsődlegesen az agrár és a kézműves szektorra épül, az iparon belül csupán az olajfeldolgozás számottevő. Az állam a súlyos költségvetési gondok következtében egyetlen ágazatot sem képes támogatni. Az 1990-es években kitört polgárháború, a hihetetlen magas infláció, valamint az olaj árának csökkenése romba döntötte az országot.